Érdekességek az A-vitaminról és a béta-karotinról

Az A-vitamin története

Az A-vitamint 1931-ben fedezték fel, 1947 óta pedig már szintetikus úton is elő tudják állítani a tudósok. Ezt az anyagot a növények fejlesztették ki magukban, hogy megvédjék magukat a szabad gyökök, a vírusok, a baktériumok és a káros gombák ellen. Szénatomok kivonásával bonyolult karotinmolekulákat hoztak létre, majd egyre több fajtát. jelenleg 500 féle karotint ismerünk, amiket évmilliók alatt fejlesztettek ki a növények.

Az A-vitamin hiánya

Az A-vitamin hiányában elhalnak a nyálkatermelő sejtek, helyettük szaruréteg képződik olyan helyeken, ahol nem kellene: a gyomorban, a tüdőben, a nemi szervekben vagy a bőrön. Ez emésztési zavarokat, gyomorfájást, gyulladásokat, bőrkiütéseket, látási zavarokat, rosszabb esetben rákot okoznak. A hiánytünetek közé sorolhatóak a szempanaszok, a törékeny körmök és hajszálak, a terméketlenség, a farkasvakság és különböző fertőzések is.

Az A-vitamin napi szükséglete

A csecsemőknek naponta 2000 nemzetközi egységet, a gyermekeknek 2300-3200 NE-t kell fogyasztaniuk a béta-karotinból. Ezután folyamatosan nő a szükséglet: a fiataloknál és a nőknél 4000 NE-re, a férfiaknál és a terhes nőknél pedig 5000 NE-re.

Az A-vitamin forrásai nemzetközi egységben (NE)

• máj 26000 NE/100 g
• sárgarépa 9500 NE/100 g
• paraj 7800 NE/100 g
• sütőtök 7100 NE/100 g
• papaya 5700 NE/100 g
• káposzta 4900 NE/100 g
• brokkoli 4100 NE/100 g

ezenkívül nagy mennyiségben tartalmazza még a sárgadinnye, az avokádó, a sárgabarack, a saláta, a spárga, a zöldborsó, az őszibarack. Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin és a májban található meg leginkább felhalmozva. Egy átlagos, egészséges felnőtt szervezet akár 1-2 évre elegendő A-vitamint is képes eltárolni. Persze ez csak akkor van így, ha megfelelően táplálkozunk és nincsenek hiányállapotok, amikor is hozzá kell(ene) nyúlni ezekhez a tartalék raktárakhoz.