Általában a béta-karotinról

zöldségek és béta karotinA béta-karotin az A-vitamin probiotikuma, vagyis ez az anyag az, amiből a szervezet a májban A-vitamint képes előállítani. A karotinok közül ez a vegyület a legelterjedtebb. Ez a vörös színű, kristályos anyag mindkét végén megtaláljuk a béta-gyűrűt és mivel 8 izoprénegységből épül fel, ezért a tetraterpének közé soroljuk. A béta-gyűrűk között egy szénlánc húzódik, mely konjugált kettős kötéseket tartalmaz, csupa transz szerkezetűt. Ebből az anyagból úgy keletkezik A-vitamin, hogy a béta-karotin a karotináz enzim segítségével két molekula retinollá, A-vitaminná bomlik.

Tudjuk, hogy a béta-karotin narancssárgás színezetű, így ha megkérdezik tőlünk, hogy miben található meg ez az anyag, akkor mindenki azonnal rávágja, hogy a sárgarépában. igen ám, de mivel a béta-karotin a klorofill kísérőjeként is megjelenik, ezért a színes növények is gazdag béta-karotin források. Ez a nagyszerű vegyület tehát minden zöld növényben megtalálható, de legnagyobb mennyiségben a rebarbara, a sárgarépa, a paraj, a kelkáposzta, a sárgadinnye és a kajszibarack tartalmazza. Természetesen ma már itt is azzal kell számolni, hogy a sok környezetkárosító vegyszer miatt, a legtöbb ilyen növény nem nyújt elegendő vitaminforrást. Elég csak a sárgarépára tekintenünk, ami ha nem garantáltan biotermék, akkor több kadmiumot és nitrátot tartalmaz, mint a béta-karotin. Ráadásul még a hő hatására, tehát főzéskor és sütéskor is veszt az adott növény a vitamintartalmából. A környezeti hatások következtében és a főzési szokásaink miatt elengedhetetlenül fontos, hogy tiszta béta-karotinhoz juttassuk a szervezetünket, kapszula formájában. A kapszulákhoz pedig ma már könnyen hozzájuthatunk a különböző bioboltokban és a webáruházakban is. A túladagolás veszélyétől ez esetben pedig nem is kell tartanunk, a béta-karotinból ugyanis a szervezet csak annyit alakít át A-vitaminná, amennyire éppen szüksége van. A felesleges mennyiség távozik a szervezetből.